Uncategorised

Ügyleírás:

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 53. pontja szerint termőföld haszonbérbeadásának minősül a magánszemély tulajdonos vagy a haszonélvező által a földterület írásbeli szerződéssel díj ellenében történő bérbeadása mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosításra. 

A termőföld bérbeadásából származó bevétel egésze - ha az nem adómentes - külön adózó jövedelem, amely után az adó mértéke 16 százalék. Ez a jövedelem adómentes akkor, ha a haszonbérbeadás határozott időre kötött megállapodás (szerződés) alapján legalább 5 évre szól. Az ilyen szerződés alapján felvett jövedelem korábban meg nem fizetett adóját késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni akkor, ha a szerződés öt éven belül megszűnik (kivéve, ha a megszűnés oka a szerződő felek akaratán kívüli, vagy ha azonnali felmondás történt). A késedelmi pótlékkal növelt adót a szerződés megszűnése évének kötelezettségeként kell megállapítania és megfizetnie a magánszemélynek.

A termőföld bérbeadásából származó jövedelmet a magánszemélynek nem kell bevallania, ha a jövedelem kifizetőtől származik és a kifizető az adót levonta, vagy ha a termőföld bérbeadásából származó jövedelem adómentes. 

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 176. § (4) bekezdése szerint az adóbevallást a föld fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani. 

Ha a magánszemély több önkormányzat illetékességi területén szerez termőföld bérbeadásából bevételt, akkor az adóbevallást és az adófizetést is önkormányzati adóhatóságonként külön-külön kell teljesíteni.

A termőföld bérbeadásból származó jövedelem után az adó megállapítása, levonása, bevallás a kifizető kötelezettsége, amennyiben a jövedelem (bérleti díj vagy földjáradék) kifizetőtől származik.

Nem terheli a kifizetőt az adókötelezettség abban az esetben, ha a magánszeméllyel az adómentesség feltételéül szabott időtartamra kötött haszonbérleti szerződést. A kifizetőnek az általa kifizetett bérleti díjról és a levont adóról a magánszemélynek igazolást kell kiadnia. 

A kifizetőnek az általa levont adót a kifizetést követő hónap 12. napjáig kell megfizetnie, a levont adóról pedig az adóbevallást az adóévet követő év február 25-éig kell benyújtania a termőföld fekvése szerinti önkormányzati adóhatósághoz. 

Amennyiben a kifizető az adót nem vonta le, vagy a bérleti díjat természetben fizette meg, akkor a 16 százalékos adót a magánszemélynek kell megfizetnie a jövedelem megszerzésének negyedévét követő hónap 12-éig. 

Magánszemély bérlő esetén a bérleti díj után az adó megállapítása, bevallása és befizetése a bérbeadó magánszemély kötelezettsége. A bevallást és az adó befizetését a föld fekvése szerint illetékes önkormányzathoz kell teljesíteni az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a jövedelem megszerzésének évét követő év március 20-áig. 

Letölthető dokumentum:  

Magánszemély bérbeadó bevallása a termőföld bérbeadásából származó jövedelme adójáról LETÖLTÉS

A kifizető bevallása a magánszemély termőföld bérbeadásából származó jövedelme adójáról LETÖLTÉS

Ügyleírás:

Talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést (ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is) alkalmaz.

Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.

A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj alapja, az egységdíj, valamint a település közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó határozza meg.

A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott, vagy egyedi vízbeszerzés esetében a méréssel igazolt felhasznált, illetve mérési lehetőség hiányában az átalány alapján meghatározott víz mennyisége, csökkentve a külön jogszabály szerinti locsolási célú felhasználásra figyelembe vett víz mennyiségével. (10%)

A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 1.200 Ft/m3.

Egerbakta község közigazgatási területére vonatkozó területérzékenységi szorzó: 3. 

A talajterhelési díjat a kibocsátónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie (önadózás) a tárgyévet követő év március 31-éig. A talajterhelési díj alapját csökkentő számlát, igazolást, az azok keltét követő évben benyújtandó bevallással együtt kell megküldeni az adóhatósághoz.

A kibocsátónak a talajterhelési díjkötelezettséget érintő olyan változást, melyről egyéb hatóságok külön jogszabályban meghatározottak alapján az adóhatóságot nem kötelesek értesíteni, annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül közvetlenül az adóhatóságnak be kell jelentenie.

A közszolgáltató helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj megállapításához és ellenőrzéséhez szükséges adatokat a települési önkormányzat rendelkezésére bocsátja.

Letölthető dokumentum:

Bevallás a talajterhelési díjról LETÖLTÉS

Ügyleírás:

Fizetéshalasztás, részletfizetés az adózó kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott adóra engedélyezhető, ha a fizetési nehézség

• a kérelmezőnek nem róható fel, annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható,

• magánszemély adózó igazolja, hogy az adó egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent,

• a tartozás átmeneti jellegű, tehát a későbbi megfizetés valószínűsíthető.

Beszedett helyi adóra nem engedélyezhető fizetéshalasztás, részletfizetés.

Adómérséklés: az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást, valamint bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.

Az adóhatóság magánszemély kivételével, más személy adóját nem engedheti el, és nem mérsékelheti.

Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást – magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet esetében - kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené.

Méltányossági kérelem elbírálásához szükséges dokumentumok:

Magánszemély esetében:

• kérelem,

• anyagi helyzetre vonatkozó adatlap,

• jövedelemigazolás,

• a kérelem beadását megelőző 3 hónapra vonatkozó közüzemi számlák, a kiadások igazolásához.

Egyéni vállalkozók esetében:

• kérelem,

• anyagi helyzetre vonatkozó adatlap,

• jövedelemigazolás,

• adatlap melléklete, az egyéni vállalkozás pénzügyi helyzetének igazolásához.

Jogi személyek esetében:

• kérelem,

• pénzügyi helyzetre vonatkozó adatlap,

• a tárgyévet megelőző időszakra vonatkozó mérleg és eredmény-kimutatás, valamint az aktuális időszak (a kérelem benyújtásának évét bemutató, három hónapnál nem régebbi) mérleg és eredmény-kimutatás (az időszak megjelölésével).

A fizetési könnyítési kérelem a nem magánszemély adózó esetében illetékköteles, melynek mértéke 10.000 Ft. Az illetéket befizetési bizonylaton, vagy átutalással kell teljesíteni, és ennek megtörténtét a kérelem benyújtásakor igazolni kell.

Letölthető dokumentum: 

Kérelem magánszemélyek, egyéni vállalkozók fizetési könnyítéséhez LETÖLTÉS

Kérelem gazdasági társaságok, egyéb szervezetek fizetési könnyítéséhez LETÖLTÉS

Kérelem magánszemélyek, egyéni vállalkozók adómérsékléséhez LETÖLTÉS